2015. május 22., péntek

Rickfighter szemszögéből - Bosszúállók: Ultron Kora

Oh, mióta is vártuk ezt a napot, hogy újból együtt láthassuk kedvenc hőseinket, a Bosszúállók szuperhős alakulatot? Napra pontosan nem tudom megmondani nektek, de 3 évbe mindenféleképpen beletelett. Ez idő alatt gazdagodtunk egy újabb Vasember résszel, ismét ellátogattunk Asgardba, beköszöntött a Tél Amerikában, majd megnéztük mi a helyzet a Galaxis távolabbi részében. Persze a második fázisnak ezzel koránt sincs vége, hiszen az Ultron Korát még megelőzi a júliusban érkező Hangyaember. De a lényegre fókuszálva, az Ultron Kora vegyes érzéseket váltott ki belőlem, mondhatni az egyik szemem sírt, a másik nevetett a filmet követően.

Nem hittem volna, hogy valaha is ezt mondom, de csalódott voltam mikor végett ért a film. Úgy véltem, hogy biztosan felülmúlja előző részét, felülkerekedik rajta, ámulatba ejtő dolgokkal rabul ejt majd, természetesen ezt a látvány garantálta, de összességében hiányosnak tekintettem a színdarabot. Ezért vettem a fáradságot, és újból megtekintettem a művet, a tisztánlátás kedvéért, hogy megértsem miért is lett ilyen az Ultron Kora. A Bosszúállók első része olyan újdonsült dolgokkal szolgált, amivel eddig egy képregényfilm sem rukkolt elő. Ámultunk és bámultunk, hogy megannyi idő után kaptunk egy olyan szuperhős filmet, ami összefüggően, a szólófilmek zárásaként, ízig-vérig szórakoztat minket. Ennek folytatásaként vártuk a második fázist, nagy reményekkel, ami az elején szinte döcögésen indult, de aztán rátért a helyes ösvényre. A Tél Katonája és a Galaxis Őrzői már olyan szintet hozott, amely új távlatokat nyitott meg a többi film számára. Időrend szerint őket követi majd a Hangya, majd utolsósorban az Ultron Kora. Aki még nem látta volna a SHIELD 2. évad 19. részét, az most kib@sszott gyorsan pótolja be (persze, ha nyomon követi a sorozatot, ha nem, akkor oly mindegy!) mielőtt tovább folytatná a cikk olvasását, mert fontos tényező szerepel benne. Ugyanis Coulson Théta-protokoll néven újra egyesíti a Bosszúállókat, hogy lesújtsanak Strucker báróra, Sokoviában.
A film innentől fogva veszi fel a fonalat, ahol egyből bele is csöppenünk az eseményekbe. Hőseink nem mindennapi módon köszöntenek minket, illetve Strucker bárót. A chitauri jelmezes HIDRA katonák, amik ötletesek és tetszetősek, és társaik hozzá sem tudnak szagolni a küzdelemhez. A New York-i csata után hírnevet szerzett alakulat már mindenegyes tagját ismerjük, úgyhogy bemutatkozásra semmi szükség részükről. Viszont új szereplőinkről említenék pár szót, Pietro és Wanda Maximoffról, avagy más néven, Higanyszál és Skarlát boszorkányról. Az egyik hipergyors, a másik manipulál és a mágia által erőt kovácsol magának. Nem mindennapi képességek. Eddig hozzájuk hasonló karakterekkel nem igazán futottunk össze, leszámítva a Thor szériát, de ott se igazán ismerhetünk meg efféle, ahogy a magyar szinkronban is mondván, mutánsokkal. Természetesen az eredeti szinkronban a mindenféle jogok miatt nem mutánsoknak nevezik őket, hanem valami „szupererő használóknak”, vagy valami hasonlónak. Ennek tudatában, szemlátomást a harmadik fázis erre mágikus csilli-villi hókuszpókuszra, olyan filmekre fog épülni, mint a Thor: Ragnarok, Doktor Strange, a Galaxis Őrzői 2, illetve az Amerika Kapitány: Polgárháború, ahol Fekete Párducon kívül még, először fog debütálni kedvenc hálószövőnk, Pókember is. De visszatérve az ikrekre, a Tél Katonája stáblistás jelenete után, nagyobb beköszöntött vártam volna tőlük. Persze erre egy egész filmet nem lehet alapozni, főleg nem a Bosszúállóknál, de számomra pár perc is létfontosságú egy-egy karakternél, ha jobban megismerhetem a háttértörténetüket. Ennek ellenére hatásos belépőt kaptak, mikor Ultron oldalán megütköznek a hősalakulattal Wakandában.

És ha már Ultron, akkor hogyan is jött létre? Az eredeti, képregénytörténet szerint Hank Pym, a Hangyaember hozta létre Ultront, az ő intelligenciájának megfelelően, és ennek köszönhetően a fajta Ödipusz-komplexusban szenved, ezáltal vonzalmat érezve Janet van Dyne iránt, aki a Darázs. Jó, mi? Nah most, a filmes univerzumban korántsem így történtek a dolgok, hiszen Stark a világvédelmére kelve, a Föld köré szeretett volna húzni egy légvédelmi vonalat, határőrséget, amely bármiféle idegen civilizációtól megvédte volna a Föld lakosságát a háborútól. De ki hitte volna, hogy félre sikerül ez a mesterséges intelligencia? És mégis, honnan szerezte ezt a király külsőt? Erre magyarázattal nem igen szolgáltak a film alkotói, de az értesüléseink szerint az augusztusban érkező DvD kiadáson lesz egy 40 perces bővített változat, illetve egy alternatív befejezés is, amely sok mindent tisztázni fog számunkra. De tekerjünk vissza odáig, hogy mi a helyzet a karakterek háttértörténetével. Példának okáért ott van Romanoff ügynök, aki elég piszkos múlttal rendelkezik, belepillanthatunk keletkezésének körülményeibe, hála a Maximoff boszinak. Nem hiszem, hogy a stúdió önálló filmet valaha is szánna Natashának, de egy-két részt simán elnéznék tőle a SHIELD ügynökeiben, esetleg egy pár részből álló sorozatot, ahogy a Fenegyereknél is. De lám, nem csak Fekete Özvegy esett áldozatául a boszinak, így járt Thor is, aki Isten létére elég rendesen becumizta a mágikus varázslatot. Futurisztikus élményeinek köszönhetően, bepillantást nyerhetünk a Ragnarokba, illetve a látomásvize előidézte, miként fognak egyesülni a kövek a Végtelen Kesztyűn. És ha már végtelen, akkor háború! Hiszen ízelítőt kaptunk Tonytól is, aki szemtanúja volt annak, amint társai kimúlnak, és ennek ő issza meg a levét, legalábbis ebben a látomásban vagy illúzióban, akárhogy is nevezzük. Erre sajnos három évet még várnunk kell, hogy fény derüljön az igazságra, mit is művel Thanos a Bosszúállók csapatával. De mégis, mindközül a kedvencem Kapitány elbűvölése volt, a mondanivalója miatt, hiszen Steve még mindig valamelyest ragaszkodik múltjához, főleg, hogy tartozott egy tánccal Peggy Carternek. Ezen kívül a régi brancsból egyedül Bucky van még neki, akivel fel tudná eleveníteni a régi szép időket, de most ő is más vizeken evezz. Így hát magányosan és árván maradt drága Kapitányunk a táncparkett közepén.

Mindközül, egyedül Barton nem került varázslat alá, Lokinak köszönhetően megtanulta a leckét, hogy a hókuszpókusz nem gyerekjáték. Továbbá, ahogy a rendező Whedon is ígérte, előtérbe került Legolas, aki lényegesen nagyobb szerepet kapott az előző részhez képest. Hiszen Sólyomszem háttértörténete is megér egy misét, nem véletlenül vonták be a famíliáját. A későbbiekben vélhetően valamilyen drámai csavart akarnak velük meghúzni, legalábbis én erre gyanakszom. Kétségkívül a további részekben jobban kifogják bontani Barton karakterét, és reméljük a Polgárháborúban, hogy fedje személyazonosságát, felhúzza a jól ismert, jellegzetes maszkját. Mielőtt továbblépnék a karaktereken, elfelejtettem Hulkról írni! Az ő elbűvölése külön öröm volt nekünk, rajongók számára. Hiszen egy jó ideje már vártunk egy Hulkbuster elleni küzdelmet, de úgy önmagában egy JÓ Hulkbustert, úgyhogy idén előbb érkezett a karácsony számunkra. Humoros, szórakoztató, élménydús küzdelmet teremtettek nekünk a készítők, nem túlzok, ha azt mondom, hogy a film egyik legmeghatározóbb pillanata volt ez. Ekkora zúzás után, ekkora pusztítás után nem csodálom, ha a Föld lakói azonnal Bruce Banner, azaz a Hulk kiadatását kérik a Bosszúállóktól. Mert gondoljunk bele, mi jöhet ezután? Nem lesz ott senki, mikor az altatódal kéne, hogy Frankeinstein életre ne keljen. Konkrétan ezzel előidézték a World War Hulkot, persze nem tudni, hogy ez melyik fázisra várható, de véleményem szerint a negyedik már erre fog épülni. Úgyhogy lassan búcsút kell vennünk Bruce Bannertől.

Nah, ha már így kielemeztük a Bosszúállók tagjait, beszéljünk egy kicsit a film főellenségéről. Amekkora beharangozót kapott a film, olyannyira csalódott voltam a végén. Miért? Hát kezdjük azzal, hogy a hatalmas hype ellenére, Ultron nem váltotta be a hozzá fűzött reményeit.  Hiszen a karakter ambíciója korántsem volt olyan horderejű, mint azt vártam. Ez a mesterséges intelligencia olyan gyermeki szintre degradálta magát, hogy az ijedség egy cseppnyi jelét sem tudtam tanúsítani irányába. Értem én, hogy lekell igázni a Földet, mert az emberiség nem képes megvédeni szülőföldjét, és egy robothadseregnek nagyobb esélye van felvenni a harcot egy idegen invázióval, de valamivel nagyobb ösztönző erőt vártam az alkotóktól. Ennek ellenére az eddigi egyik legbadasabb ellenséggel találkoztunk a filmes univerzum során, a maga sajátos humorával, amely egészvégig szórakoztat minket, illetve a király külsejével ámulatba ejt bennünket. Nagyon sajnálom, hogy az egy az egy elleni párharcok ilyen rövidre sikerültek, jól érezhető, hogy vágott verziót kaptunk. De haladjunk tovább. Ugye az újdonsült szereplők közül megemlítettük már a Maximoff ikerpárt, az előbb Ultront, most az Andy Serkis által alakított Ulysses Klaue-t, aki nagyszerűen hozta a karaktert arra a rövidke időre, és őt követi Paul Bettany, aki hasonlóan teljesített Vízió ügyében.

Sajnálatos módon a legjobban, jól érezhetően, a Sokoviában látható csatajelenet lett megvágva. Nem tudom milyen ürügyből rövidítették le a filmet, de ez a százharmincvalahány perc nekem kevésnek tűnt. Nézhetőbb lett volna, ha rajta hagynak még 10-20 percet a tekercsen, és akkor azt mondom elégedetten jövök ki a moziteremből. Persze így sincs okom siránkozni, hiszen akcióban dús final battlet kaptunk, és ráadásul Whedon is odafigyelt a drámai színvonalra, amit első részből hiányoltunk, de értitek… néztem volna tovább! A legszomorúbb az egészben, hogy a film zenéje olyan semmilyen lett, van egy-két fülbemászó dallam, de a többi csak úgy leng a semmiben. Én a Disney helyében a jövőben ezt a duós dolgot nem alkalmaznám, mert nem vált be. Vélhetően Brian Tyler nem hozta a várt színvonalat, így Danny Elfmannek kellett helyre pofoznia a művet, hogy legyen valamilyen orgánuma az egésznek. Mindenesetre, ahogy írtam, másodszori végignézés után tudtam csak neki látni a cikkírásnak, mivel az első alkalommal voltak olyan dolgok, amiket nem tudott rögzíteni az agyam vagy feldolgozni, így nem akartam, hogy kihagyjak bármit is belőle.

A Bosszúállók: Ultron Kora nem teljesített valamilyen fényesen az én szememben, valamilyen téren az egy jobb volt, de van, amiben a kettő lett jobb. Ízlések és pofonok. A szereplőgárdával nem volt gondom, természetesen a legkiemelkedőbb alakítás mindközül James Spaderé volt, aki hiába csak szinkronhang volt, de csodálatosan hozta Ultron karakterét. Sajnos a magyar szinkron néhol rontott az élményen, a poénok olykor nem ütöttek, de szerencsére ebből kevesebb volt. Ennek ellenére az Ultron Kora a második fázis zárásaként megállta a helyét. Várjuk a harmadikat, ami minden eddiginél jobb lesz! (Legalábbis remélem…)

82%

2015. május 21., csütörtök

Don-Atello szemszögéből - Bosszúállók: Ultron kora

A Bosszúállók három éve kiütötték Lokit és bevették a mozikat. Lássuk, hogy a folytatás, az Ultron kora hogyan teljesített.

    Persze Loki lezúzása után Vasember megküzdött Aldrich Killiannel és az Extremis katonákkal, Thornak a konvergenciával és Malekith-tel gyűlt meg a baja, Amerika Kapitány pedig Fekete Özveggyel karöltve leleplezte a S.H.I.E.L.D.-ben fejlődő Hydrát. Az Ultron kora ezen történések és A S.H.I.E.L.D. ügynökei sorozat nélkül is természetesen élvezhető, de teljes mértékben csak azoknak lesz Joss Whedon alkotása óriási élmény, akik tisztában vannak az előzményekkel. Náluk a geek faktor nagyot fog még dobni az amúgy is remek filmen.


    Már az elején leesik az állunk. A Bosszúállók megtámadják a Strucker báró által vezetett sokoviai Hydra bázist és az egész elképesztően jól néz ki. Itt most nem kellett azon elidőzni, hogy hogyan alakul csapattá a sok hős, hanem egyből durr bele a közepébe. Persze az első rész is jól nyitott Loki akciózásával, ám utána nagy szerepet kapott a csapattá alakulás és az első komoly akcióig meg kellett várnunk Thor felbukkanását. Itt most Whedonéknak nem kellett időt fordítani az összeállásra, mert ezt az alapot már lerakta az elődben. Ennek köszönhetően az akciórészeket is jobban osztották el, de a feszített tempó mellett, két akció között arra is jutott idő, hogy az új karaktereket megkedveltessék, a régieket jobban megismertessék, mélyítsék a Bosszúállók egymás közötti viszonyát (minimális Cicil War, Banner és Romanoff kapcsolata) és egy kicsit gyengeségeikbe is bepillanthassunk. Sólyomszem pl. kapott egy olyan személyiséget és hátteret, hogy simán megérdemelne egy szóló filmet. Ráadásul miután Skarlát Boszorkány befészkelődik pár hősünk agyába és ezzel alaposan padlóra küldi őket (Ultron javaslatára), megmutatva, hogy nem csak testileg lehet őket bántani, ő az, aki kicsit helyrerakja őket Nick Fury-val együtt.
Ha már szóba került a Maximoff lány. Neki köszönhetően Fekete Özvegy sötét múltját és láthattuk és ez még nagyobbat dobott a karakteren, Amerika Kapitány pedig kicsit randevúzott Carter ügynökkel, míg Thornál a készítők elhintettek nekünk egy morzsányit a Ragnarokból. Bár ő az, aki jóslatokkal bombázza a Bosszúállókat, mégis neki kell szembesülnie azzal, amitől a legjobban félt. Higanyszáltól pedig a nővéréért mindent megtevő testvért láthatjuk, és ő tőle tudjuk meg, hogy miért is utálják ők annyira Starkot.


    Természetesen az Ultron kora egyik csúcspontja maga a címadó. A Marvel eddig nem igazán bővelkedett jó gonoszokkal Lokin és Tél katonán kívül, mert a legtöbbjük megmaradt egy lehetőségnek. Szerencsére Ultronnál nincs ilyen probléma. Igaz, picit egyszerű, ahogy létrejön és, ahogy végül legyőzik. Stark szeretne egy komolyabb békefenntartó erőt létrehozni, ehhez pedig pont kapóra jön a Hydrától megszerzett Loki jogarában lévő mesterséges intelligencia, tervéhen pedig Banner segítő jobbot nyújt. Persze Ultron félreértelmezi a küldetését és egyből a rivaldafénybe kerül. Célja világos: az emberiség úgy lehet békében, ha kipusztul, ehhez pedig először a Bosszúállókat kell kiiktatni. Megjelenése tekintélyt parancsoló, mondandója vérfagyasztó (főleg akkor, amikor Pinokkió dalát énekli), humora fanyar, alkotójával szemben gyermekien dacos, ugyanakkor mindezt Stark stílusában prezentálja (a képregényekben Hank Pym, azaz a Hangya Ultron atyja). A bosszúszomjas ikrek személyében szinte rögtön hívőkre talál, monológjai megértő fülekhez jutnak el és emiatt talán Maximofféknak kicsit több is, mint egy társ. Persze a mesterséges intelligencia fellázad koncepció eléggé bejáratott már Hollywoodban, de James Spadernek sikerült élettel megtöltenie a karaktert, hangjával pedig ki is emeli a többi hasonló filmes szereplő közül.


     Ráadásul Ultronnal a Marvelnek sikerült egy kicsit a sötétebb tónus felé eveznie. Nem kell aggódni, a folytatás nem felejtette el, hogy honnan jött, ugyanúgy bővelkedik poénokkal, mint az elődök, csak itt jobban átérezzük a történések súlyát, sőt némelyik igen drámaira sikerült. A Bosszúállók bulija és Mjölnir emelgetős after party kétségtelenül a film egyik legjobb és legviccesebb jelenete, Thor szokásához híven menőzik isteni mivoltával, Stark sem hagyta otthon beszólásait, a filmes világban újnak számító Vízió is hozott magával egy kis jókedvet és persze ott van a már említett Ultron féle darkos humor is.
A viccek mellett természetesen most is találkozhatunk fanoknak szánt csemegékkel. Thanos ismét bekacsintott a stáblistás jelenetben, Sólyom is feltűnt, Rhodey pedig a S.H.I.E.L.D.-del együtt szállt be a második sokóviai harcba. Az ilyen nyalánkságok most is a rajongókból gyermeki ujjongást váltanak ki és az ilyen cameók, amik a kiépített univerzumból fakadnak, pedig most a film erényévé válnak.


     A kérdés persze ott motoszkálhat bennünk. Jobb-e az Ultron kora az első Bosszúállóknál? A válasz nem. Persze egyáltalán nem rosszabb, csak más a kettő. Van, amiben az előd jobb, és van, amiben a folytatás. Sajnos igencsak megvágták a második részt. Néhol nagyon éles a váltás két történés között, Ultron pl. egyik pillanatról a másikra lép kettes szintre, de Hulk is hirtelen kezd el zúzni Johannesburgban. Zeneileg is az első Bosszúállókat jobbnak érzem. Nincs gond ezzel a résszel sem, de a Brian Tyler – Danny Elfman duótól kicsit többet várnánk. A hősök megszokott témái rendre felcsendülnek, ahogy a Bosszúállók indulója is, de Alan Silvestri az elődhöz több emlékezetesebb részt komponált.
A látvány most is nagyon üt. Ultront elképesztően alkották meg, a kezdő sokoviai vágás nélküli jelenet is olyan, mintha az első epizódból mászott volna át, csak jobb és hosszabb. A Hulkbuster vs. Hulk harc is hozta azt, amire a bejelentés óta vártunk, de a záró akció szekvencia is igencsak monumentálisra sikerült. Az meg csak hab a tortán, hogy kedvenceink most még többet segítettek egymásnak a küzdelmek során. Komolyan mintha a készítők sokat nyomták volna a Marvel Ultimate Alliance 2 című videojátékot. Viszont néhol talán túl közel volt kamera és a sok történés miatt alig lehetett felfogni, hogy mi történik, de remélem ez csak azért van, mert nagyobb vászonra, esetleg Imax-re tervezték.


    Nyilván, aki ugyanazzal az elvárással ült be, mint a prequelnél az csalódni fog. Az Ultron kora nem egy fázis záró része, sokkal inkább a következőt vetíti előre, ugyanakkor reflektál az elődökre is. Szintén sokaknak probléma lehet, hogy megszokott tagok helyére újjak lépnek be, de ez nem azt jelenti, hogy Vasember vagy Hulk nem fog többet zúzni a többiekkel. Egyszerűen ez egy olyan lépés, amit most kellett meglépni, mert mindig nem mehet ugyanaz a hatos zúzni. Az egyre jobban táguló Marvel univerzum egyre több új karaktert jelent, őket pedig nem lehet egy Bosszúállók mozi kapcsán egyfolytában mellékszereplő státuszban hagyni.
Végérvényesen talán csak akkor jelenthetjük ki, hogy az Ultron kora jobb-e az első résznél, ha látjuk a rendezői verziót az alternatív befejezéssel. Így is 141 percbe belefért rengeteg látványos akciórész, egy emlékezetes Ultron és rajta kívül a többi új karakter, Sólyomszem háttere, Banner és Romanoff szuperhős filmhez képest jól kibontott szerelmi szála, mindez úgy tálalva, hogy végig a székünkbe ragadva élvezzük Whedon alkotását. Azt hiszem kijelenthetem, hogy a Marvel és a Bosszúállók  megint óriási nyomot hagytak maguk után. 

93%

Don-Atello




2015. május 4., hétfő

Képeken az Öngyilkos Osztag!

David Ayer újabb képet tett közé twitter oldalán, amely felfedi most már az egész teamet.

Balról jobbra haladva az alábbi karaktereket vehetjük szemügyre, akik a következők: Adam Beach, aki vélhetően Slipknotot fogja alakítani, aztán következik Bumeráng kapitány, Enchantress, Katana, az osztagvezető, Rick Flag, a jól ismert Harley Quinn, majd nem utolsó sorban Gyilkos Krok, és El Diablo. Fejük felett a ’Welcome to Belle Reve’ olvasható, amiről nem tudom pontosan (ha valaki tájékozottabb világosítson fel róla), de állításom szerintem, vélhetően ide kell bejutnia az osztagnak, hogy információkat szerezzenek Amanda Waller számára. További megerősítést nyert, hogy a filmben felfog tűnni Ben Affleck, Bruce Wayne, illetve Batman formájában is. Ezen kívül Jesse Eisenberg, mint Lex Luthor, és Jim Parrack (Harag), mint Deathstroke. A következő képeken észrevehetjük Scott Eastwoodot is, aki teljes felszerelésben flangál, nem tudni még milyen szerepet tölt be, de vélhetően Steve Trevor személyét fogja életre kelteni. A forgatás jelenleg Kanadában zajlik, Torontóban.















 

SZPOJLER - Újabb képek jelentek meg a Csillagok Háborúja hetedik részéhez!

Nemzetközi Star Wars nap alkalmából, ma újabb hírek és képek repkedtek a légtérben, és ennek köszönhetően egy-két rejtélyfedő karakterről is lehullt a lepel. Vanity Fair lapnak hála, Annie Leibovitz kapta lencsevégre a film főszereplőit, aki megörökítette Kylo Rent is, maszkja nélkül. Amint láthatjuk, a találgatások beigazolódtak, hiszen Adam Driver fogja alakítani a misztikus Sith lovagot. Illetve, hogy Phasma kapitányt alakító színész személyét se kérdőjelezzük meg, a Trónok Harcából jól ismert Gwendoline Christie a mai nap folyamán megerősítette, hogy ő fogja alakítani a krómpáncélos rohamosztagost. (A képsorozat végén megtalálható a fotózásról készült videó.)

Kylo Ren az új extravagány hógárdisták társaságában!


A híresztelések szerint, Poe Dameron személyében találjuk majd meg az új Han Solo karakterét.


Rengeteg új fajjal találkozhatunk majd a filmben, és jól láthatóan Ralph McQuarrie koncepciós rajzait jó pár helyen felhasználták. Például az egyik női egyedet karjaiban tudó, elterülő trandoshani-hutt keverék, illetve vörös jelmezes figura mellett lévő féllábú szépség, mindkettőjük koncepciós Jabba rajzon alapulnak.

Balról jobbra haladva: John Williams, Kathleen Kennedy, Lawrence Kasdan, és J.J. Abrams.

Lupita Nyong'o fogja alakítani az idegen Maz Kanatát, aki feltehetőleg Rey és Finn segítségére lesz a Jakku bolygóján.


Vajon Rey, Han és Leia gyermeke lesz?

Vanity Fair májusi címlapja

Rövid videó a fotózásról: